Schüssler-sók jelentősége a kötőszövet számára: A különféle salakanyagok megfelelő elszállítása elengedő Natrium sulfuricum nélkül nem lehetséges. A salakanyagok savakból képződött sók, melyeket szervezetünk ásványanyagokból és savakbó állít elő, hogy így azok ne tudják szétmarni vagy megmérgezni. Elégtelen natrium sulfuricum jelenlétében a salakokkal teli folyadék elterjedhet a testben, következménye: lerakódása a kötőszövetekben felpüffedt szemekkel, megduzzadt kezekkel és ujjakkal, de mindenekelőtt megduzzadt lábakkal... Fontos biokémiai szer itt még a Silicea, mely képes a húgysav-kristályokat ismételten feloldani, tehermentesíti a kötőszövetet. Ez elsősorban olyan lágyrészeinket érintim mint az izmok, a szalagok, ínak, zsír és kötőszövetek, valamint az idegek és az erek. A szabaddá lett savak lebontásáshoz még natrium phosphoricum is szükséges. A Silicea az izzadmányok szabályzásáért is felelős, így segíti a  szervezetet a megterhelő anyagok bőrön keresztüli megszabadulásában.Schüssler-sók jelentősége a vízháztartás számára.A vízháztartásunk legfontosabb szabályzója a Natrium chloratum, mely arról gondoskodik, hogy a salaktalanításon átesett folyadék a veségken át elhagyja a szervezetünket. Továbbá serkenti és elősegíti a szövetek regenerációját a salaktalanítást követően azáltal, hogy támogatja a sejtosztódást. Valamennyi mérgezéses betegség esetében rendkívüli fontossággal bír. Az alkohol lebontása is ide sorolandó.

Emésztőrendszer számára nélkülözhetetlen Schüssler-sók: Emésztőrendszerünk két legfontosabb "főszereplője" a májunk és a bélrendszerünk, melyek sűrűn reagálhatnak érzékenyen az egyes, őket károsan érintő anyagok bevitelére. A biokémia "májszere" a Kalium sulfuricum, mely legfőbb funkciója a sejtek oxigénellátásának támogatása és így magának az anyagcserének a támogatása is. Azokat a káros anyagokat hozza ki a sejtekből, amelyeket szervezetünk nem volt képes kiválasztani, ugyanis itt, a sejtek belsejében bújtak meg lassacskán. De ha megtelt a depónk, akkor szervezetünknek nem marad más választása, mint hogy helyenként drasztikus módon reagáljon. Bizonyos anyagokra való allergiák, túlérzékenységi reakciók és különféle bőrproblémák mutathatják mindezeket...

Természetgyógyászati körökben már régóta ismeretes, miszerint az egyes bőrproblémák, mint hámlásos folyamatok vagy a dermatitisz, pszoriasis, az emésztőrendszer diszfunkcióira utalhat. Ez megint csak  a lecsökkent kálium sulfuricum voltára enged következtetni, amely a tisztítómunka érdekében szép lassan a bőr legfelső rétegéből leválik..

Schüssler sók jelentősége a zsíranyagcsere számára: A natrium phosphoricum több szinten is fontos az anyagcserénket illetően. Először is a savháztartás szabályozásában van rendkívül fontos szerepe, továbbá fontos még a zsír-, illetve a cukorlebontás folyamatában. Mivel mindhárom szintnek megvan a maga jelentősége a testsúly kérdésében is, ezért igen fontos a sikeres súlycsökkentésben...Ha megemelkedik a szervezet savszintje, akkor - a lecsökkent jelenlét miatt- a zsíranyagcsere számára nem tud elegendő mennyiségben a natrium phosphoricum a rendelkezésre állni. Felszaporodnak a zsírok, melyek azután különböző képen hathatnak ki. A szervezet megkíséreli azokat a zsírokat kiválasztani, amellyel a lecsökkent natrium phosphoricum -tartalom hatására nem volt képes elbírni. Okos és bölcs szervezetünk mindig egy bizonyos séma alapján cselekszik. Legelőször az ún. alacsonyabb rendű (faggyú) zsírokat igyekszik kiválasztani, melyeket viszontláthatunk az apró, eldugult faggyúmirirgyekben mitesszerek és pattanások formájában, a zsíros arcbőrben és hajban. Viszont eközben a folyamat közben, tehát a faggyúkiválasztás folyamatában, fennállhat annak a veszélye, hogy a bőr aprób nyílásai a mirigyeknél eldugulnak, minek következtében a mirigyek begyulladhatnak, körülötte vörös folttal jelezvén ezt... Ha hosszabb ideig fennáll a natrium phosphoricum hiánya és már sok zsírt kellett a szervezetnek kiválasztania, abban az esetben a testben zsírhiány jön létre, bár meglehet a túlsúly mégsem csökken. A zsírhiány ilyenkor elsősorban a test felső rétegeiben fog megmutatkozni, a sprőd (zsírszegény) és száraz hajban, de mindenek előtt a száraz bőrben. A száraz bőr egyre kellemetlenebben feszül, s azok akik érintettek, megkísérelnek mindent, hogy különböző zsíros kozmetikai krémekkel enyhítsenek a problémán, amely idővel egyre elviselhetetlenebb lesz...

Schüssler-sók jelentősége a fehérje-anyagcsere számára: A túlzott fehérjebevitel eredményeképpen az ebben a folymatban résztvevő fontos ásványi sók hiánya, de legalábbis lecsökkent jelenléte lesz megfigyelhető. Ez egy napjainkban egyre inkább terjedő "lopakodó tömegbetegség" kialakulása szempontjából is igen fontos. Szemléljük csak meg, miért: a hosszú hónapokon és éveken át tartó folyamatos állati fehérjékben gazdag táplálkozással lassan, de biztosan kialakul a szervezetben a kalciumhiány. Elsősorban az állati fehérjék lebontása jár különböző savak termelődésével együtt és ezen savak megkötéséhez, ismételt kivezetéséhez ásványi anyagok szükségesek... Ilyen pl. a kalcium phosphoricum ,melyet a szervezet ilyen esetben egyre sűrűbben igényel. Mivel egyidejűleg egy lecsökkent kalcium-kínálat és bevitel is társul mindezekhez, a szervezet kénytelen az egyes raktáraihoz nyúlni, hogy elegendő kalcium-foszfát molekulákat tudjon a savmegkötéshez mozgósítani. No és hol van testünk legnagyobb kalciumfoszfát raktára?A csontjaink belsejében. Az éveken át fennálló tartós elvonás eredményeként jön tehát létre azon betegség, melyet oszteoporózisként, magyarul csontritkulásként ismerhetünk...

A Schüssler-sók jelentősége a szénhidrát-anyagcsere számára: A szénhidrát közé a cukor, a keményítő és a cellulóz tartozik. A zsírokon és fehérjéken kívül a hermadik legfontosabb és leggyakoribb táplálékunk. Testünkben különböző biokémiai folyamatok által energiává alakul, midőn szénné, vízzé és hidrogénné bomlanak szét. A szénhidrátok emésztése már a szájunkban elkezdődik, a nyálban lévő enzimek(amilázok) segítségével. Ezek a szénhidrátokat kisebb "cukordarabkákra" bontják, többek között pl. diszaharidokra. Ez az oka annak pld. hogy a kenyér hosszabb rágást követően édesnek hat a szánkban. Miközben rágunk, hasnyálmirigyünk megkapja azon információt az agyunktól, hogy már egyes szénhidrátok úton vannak a vékonybél felé. Itt azután "kellemes fogadtatás közepette" előkészítik a különböző enzimei a további feladatokhoz- egyszerű cukrokká alakulnak, mint glükózok, fruktózok vagy galaktózok. A bélből ezután bekerülnek a keringésbe, a véráramba, hogy így az egyes szerveinkhez is eljussanak...Az egyik legfontosabb glükóz-raktárunk a májunk, ahol a glükózok az inzulin segédletével(hasnyálmirigyenzim) glükogénné alakulnak. A májat azonban glükogénként nem hagyhatja el, eredménye: lecsökkent vércukorszint és az ezzel együtt járó lecsökkent inzulin kibocsátás.Azon glükózok melyeket nem raktároz el testünk, a keringéssel a szerveinkhez, sejtjeinkhez jutnak, ahol közvetlenül  energiává alakulnak vagy elhasználódnak. Ha az elégetést követően maradna még glükóz , ám a glükogén-raktár telve, úgy az a testben fog elraktározódni, melyhez azonban előtte zsírrá kell alakulnia...Mind a ferrum phosphoricum, mind pedig a kalium sulfuricum a sejtek oxigénellátásában jeleskedi, azaz támogatja a glükóz elégetését (glükózis) Ehhez azonban az amiláz nevű enzim kálciumot is igényel, hogy a sznhidrátokat kellőképpen fel tudja bontani. Éppen ezért oly nélkülözhetetlen a glükóz-anyagcsere megzavart folyamatánál a calcium phosphoricum is...

Túlsavasodásnál a Schüssler sók: Sajnos egyre töben érintettek ebben a témában, hiszen táplálkozásunk és életkörülményeink nagymértékben "hozzásegítenek" bennünket ahhoz, hogy szervezetünk lassan, de biztosan túlsavasodjék. A napjaink szintén túlzott mértékű szénhidrát fogyasztásának is meg van a maga problematikája, amely megint csak kihathat a testsúlyunkra is - persze negatívan. A szénhidátok elsősorban (mint szacharidok) víz-, szén, illetve oxigén-atomokból állnak és ismételt lebontásuk és átalakításuk a natrum phosphoricum nélkül lehetetlen, mert a segítségével válhatnak ismételten szénsavvá és vízzé. Így talán jobban megérthető, miért is növekszik oly nagyon a túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztás alakalmával ( elsősorban az ún. fehérlisztből készült sütemények említhetők itt elsősorban) e biokémiai szer hiánya, illetve az is jobban érthető hogy a raktárunk tartós mértékű "ürítése" következtében miért növekszik egyúttal a szervezet savszintje is..Az izommunkát követően a tejsav széndioxidra és vízre bontódik. A széndioxidot a nátriumfoszfát ionok megkötik és a tüdőn keresztül, a kilégzéssel hagyja el testünket. A húgysav pedig ami a fehérjeemésztést követően marad hátra, karbamiddá(húgyanyag) bontódik le és a vesén át ürül ki. Ha tehát a táplálkozásunk túl sok savat tartalmaz( vagy a táplálékunk az anyagcserében savakat termel), illetve túlzott mértékben képes megkötni a savakat, akkor ez rendkívüli mértékben veszi igénybe szervezetünk natrium phosphoricum háztartását. Az eredmény: ezen életsó raktára szervezetünknek fokozott mértékben kiürül. Ha pedig mind emellé egyre kevesebb jut be, akkor ez hamarosan sejtpusztulást is eredményezhet... Mint láthattuk, a zsír- és fehérjeemésztés bizonyos folyamatainak irányításában szintén fontos szerep jut a natrium phosphoricumnak. Ha nincs elegendő belőle, hogy a felszaporodott savakat megköthesse, akkor az elhízáshoz és az egyes szervek elzsírosodásához is vezethet..